Híres magyar lovak listája!És rekordok!

Lovas rekordok:

 

Magasugrás	247 cm	1949.02.05. Huaso nevű ló ugrotta Vina del MArba
Távolugrás	840 cm	1975.04.25. André Ferreira + Something
Legnagyobb ló	219 cm	súlya 1524 kg. Lincolnshire-i herélt igásló, Sampson, 1846-ban született.  (később átnevezték Mammoth-nak)
Legmagasabb telivér	198 cm	950 kg, Tristonis herélt, díjugrató ló. 950kg súlyú volt. 1990-ben hunyt el.
Legkisebb ló	35,5 cm	9 kg, Little Pumpkin falabella mén, 1973-ban született
Leggyorsabb ló	69,62 km/h	lóversenyen mérték Mexikóvárosban 1945-ben. Big Racket érte el, 20,8 mp alatt 420 m-en. A négyéves ló 51,7 kg terhet vitt.
Legöregebb ló	62 éves	Old Billy, félvér, 1760-ban született. Uszályvontató lóként dolgozott.
Legértékesebb ló	40 millió dollár	1983-ban Shareef Dancer versenylóért fizették az USA-ban.
Legsikeresebb ló	100%	Kincsem 1874-ben született Tápiószentmártonban. 1876-79. között 54 versenyből 54-et megnyert. Íntágulása miatt hagyta abba a versenyzést.
Legdrágább csikó	3M ft	Florida: (3 Milliárd forintért) 16 millió dollárért vettek meg egy nyeretlen 2 éves csikót aki 10 másodperc alatt futotta le a 200 métert. Info forrás: Színes lap 2006-március 4 szombati szám.

 

 

 

Kincsem

Született:1874-ben Tápiószentmártonban gróf Blaskovich Ernő birtokán
Apja:Cambuscan
Anyja:Waternymph
Fajtája:angol telivér
Színe:sárga
Neme:kanca
Meghalt:1887.március 17-én

Kincsem, a legyőzhetetlen „csodakanca”, 1874-ben született Tápiószentmártonban, gróf Blaskovich Ernő birtokán.

Versenyei során 54 versenyen indult és mindig győzött, ezzel a telivér-tenyésztés történetének legendás alakjává vált. Teljesítményét soha egyetlen versenyló sem tudta elérni, ezzel az egész magyar versenylótenyésztésnek szerzett világhírnevet.Két évesen versenyzett és nyert is,innen kezdve 4 éven át-1876 és 1979 között-54 versenyen vett részt és aratott győzelmet.Ezzel bekerült a Guinness Rekordok könyvébe.
Utolsó versenye után a tápiószentmártoni Blaskovich birokra került,ahol három kanca- és két méncsikót hozott világra.
Ezt a teljesítményt azóta is példátlan a lóversenyzés történetében.
Azt a teljesítményt,amit Kincsem véghez vitt,a világon egyetlen ló sem tudta megimételni,de még megközelíteni sem.54 futásból 54 győzelem 4 verseny év alatt,6 ország 13 különböző versenypályáján-Kincsem tényleg méltó a "verhetetlen"névre!

Leszármazottai eljutottak a világ számos tényesztőistállójába. Számos versenyt neveztek el a csodakancáról. A Kincsem parkban, a budapesti galoppálya bejáratánál 1977-ben felállították életnagyságú bronzszobrát. Tápiószelén, a Blaskovich család Kastélymúzeumában is megtalálhatóak a leghíresebb magyar versenyló emlékei. A tápiószentmártoni lovaspark is Kincsem nevét viseli, itt külön múzeum gyűjti a versenyló emlékeit.

 

Aranyos
Minden idők legjobb hazai ugrólova

Először az örkényi lovasiskola tiszti továbbképző tanfolyamára helyezték, majd Tatán a londoni olimpiára készülő öttusázók edzőpartnere lett. Később, a Kossuth Akadémián indult először versenyen, Tokaji Mihállyal a nyergében. Izmosodott, felcseperedett, sárga szőre fényesedni kezdett, el is nevezték Aranyosnak. A Bástya, majd a Dózsa SE színeiben eleinte hajlamainak megfelelően távol- és magasugró versenyeken csillogtatta rendkívüli képességeit. Első komolyabb lovasával, Szatola Alberttel 207,- illetve 224 centiméteres ugrást is produkált, mert mindene az ugrás volt. Sori, mert csak így becézték Aranyost, számtalan magyar bajnoksághoz segítette Szatola Albertet, akit az ismeretlenségből nemzetközi hírnévhez juttatott. Szatola, fékezhetetlen, bravúrokra hajlamos ösztönei rokonlélekre találtak Aranyosban, és amíg a vakmerőség és nyers ütemérzék elégséges, addig a páros nagyszerű teljesítményekre volt képes.

Aranyos nemzetközi szerepléseit Bukarestben kezdte meg 1953-ban és ekkor két első hely megnyerése, fűződik az együttes nevéhez. Aranyos mellett a korszak kitűnő képességű lovai voltak, mint Hóvirág, Bársony, Léva, Higany, hogy csak a legjobbakat említsük, olyan lovasokkal, mint Somlay Lajos, Hajdú, Márkus, Karcsú Imre, aki később Aranyost örökölte Szatola távozása után. Az 1956-os évi stockholmi verseny előtt / a Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntése szerint a Melbourne-i olimpia lovas-versenyeit Európában, Stockholmban bonyolították le/az NDK-ban,Lengyelországban-majd Stockholm után Helsikinibe is helyt állt a kisebb vetélytársakat felvonultató versenyeken. 1956-ban, Stockholmban, a háború utáni első olimpiai versenyen, amelyen magyar ugrólovasok is részt vehettek,- nemzetközi versenytapasztalatok nélkül indultak -, ahol, sem lovas, sem ló nem látott olyan színvonalú pályát, melyen versenyezniük kellett, nem szólva a fölényes tudású ellenfelekről.

A pályán csak a rendkívüli ugróképességű Aranyos jutott végig, Szatolával. Szondy és Somlay nem ért el eredményt. 1957-ben, Szatola után, Hajdú József próbálkozott, és élete első külföldi versenyén, Zágrábban, a város Nagydíjáért folyó vetélkedésben harmadik lett. Lipcsében, a Nemzetek Díjában, Aranyos lovasa, már Karcsú Imre, vadászugratásban két első helyet szerzett. Az 1958-as versenyszezonban Karcsú Imre, Aranyossal az év legjobb ugrólovasának bizonyult, Móra László előtt. Karcsú Imre, melegszívű, csendes, szorgalmas ember volt. Szerette őt, talán jobban, mint a másik, de kihívások is nagyok voltak. És most is jöttek a sikerek: 1959. Wroclav, a Nagydíj és a Nemzetek Díja, Budapesten ugyancsak, 1959. Budapest, a Poussance 190-nel elért nyerése, a közönség mámoros ünneplése mellett. A magyar lovasválogatott másik jelentős állomása az európai lovasfőváros, Aachen volt. Mórát és Karcsút a már félelmetes ellenfélnek ismert d’Inzeo – fivérek kétszer is csak nagy nehezen szorítják maguk mögé a második helyre. Lipcsében és Budapesten is kiemelkedő győzelem. És készülődés az olimpiára, Rómába. 1960-ban mindenki Róma lázban ég, lovasaink sem kivételek természetesen.

Előtte egy hivatalos nemzetközi verseny Torinóban, ami egyben válogató verseny is, Somlay, Suti, Móra, Szabados, Hajdú, Karcsú és Bábel részvételével. A külföldi szaklapok által a "meglepően jó magyar csapat " az olaszok és a nyugatnémet lovasok után, harmadik a Nemzetek Díjában, majd ezután Rotterdamban, a nemzeti rangot adó Nemzetek Díjában, a magyar válogatott, Karcsú-Aranyos, Somlay- Okulj, Móra – Szertelen, Suti – Széplány révén, a második helyen végez.

1960 Róma. Az egyéni ugróverseny a Piazza di Siena régi római arénájában, a csodálatos antik levegőt árasztó római versenypályán. A magyar csapatban Karcsú Imre Aranyossal, és Suti István Széplánnyal eséllyel indult. Somlay lova, Okulj és Móra Szertelenje viszont ilyen óriási teljesítményre nem volt alkalmas.
 A kitűnő formája tetőpontján lévő Aranyos, aki ugyan már nem tartozott a fiatal lovak közé, de rendkívüli képességei feledtették 15 évét. Készült rá, több olimpia nem telt ki életkorából, hiszen a ló élete is véges. Talán most sikerül, és sikerül „ Sellő” –t is megelőzni, aki bronzérmes volt Berlinben. Karcsú és Aranyos a magyar színek győzelméért akart harcolni és győzni.
Nagyon nehéz volt a pálya, de erre már tudatosan készültek fel, a tapasztalatok birtokában.         
Aranyos impozáns formában, kitűnően kezd. A pálya feléig csak 4 hibapontja van, ami nagyon jó előjel a többi versenyző összehasonlításával is, azon a pályán, ami sokak állítása szerint az eddig épített legnehezebb versenypálya. És ekkor történik a tragédia. Karcsú az óriási idegi megterhelés súlya alatt egy pillanatra kihagy, nem kerüli meg a fordulózászlót és kizárják. Róma tündöklő azúrkék ege pillanatra elsötétült a magyar szemek elől. Szertefoszlottak a remények….

Aranyos ezek után nyugdíjba ment. Amivel mostoha sorsa adós maradt, amit elmulasztott, azt a sportbarátok megadták számára: a kerteskői ménesben legelhetett, szaladgálhatott az életre, versenyre készülő csikókkal. Élete színes, változatos volt, nem rajta múlott, hogy az ugrósportban nem érhetett el Kisbér és Kincsem nemzetközi diadalát megközelítő sikereket.
Aranyos lelke elvágtatott az éjszakába, ahol a fényes csillagok között örök megnyugvásra lelt, szíve a bábolnai Pipaszár erdő T – tisztásán alapított Híres Lovak Temetőjében pihen.

 

Imperial

Ha beszélhetünk korszakos jelentőségű versenylóról a XX. században, akkor csak egyetlen lónév juthat az eszünkbe: Imperiál. Aranyszőrű táltos, egy nemzet büszkesége. Tértölelő galoppugrásait látva tízezrek tomboltak gyönyörűségükben a lelátón, amikor kenterbe verte a szocialista országok, köztük a Szovjetunió csodalovait. Népszerűsége hozzájárult ahhoz, hogy a lóversenyzés - úgy ahogy, de - túlélje a "népi demokráciát".

Név: Imperiál
Színe és neme: sárga mén
Apja: Imi
Anyja: Hurry
Született: 1960-ban Kisbéren
Elhunyt: 1989-ben Kerteskőn
Pályafutása 1962-64: 25 start, 20 győzelem, 2 második hely

Negyvenhat éve, 1960. február 14-én született a XX. század legjobb magyar tenyésztésű versenylova: Imperiál. Valentin napja - a harmadik évezred globalizálódó világában - legtöbbünknek a szerelemről szól. Akik azonban kicsit is járatosak a magyar lóversenyzésben, vagy legalább a telivértenyésztés világában, azoknak február 14-e egy születésnapról is nevezetes. Ezen a napon látta meg a napvilágot a kisbéri ménesben - 46 évvel ezelőtt - az egyetlen magyar versenyló, „akinek" hírneve a nála nyolc és fél évtizeddel korábban élt Kincsemével vetekszik, s „akinek" győzelmeiért negyven évvel ezelőtt az ország lakossága éppúgy egy emberként szorított, mint az akkor még jóhírű focicsapat győzelmeiért.

1960-ban Kisbéren látta meg a napvilágot Imperiál, aki már csikóként a ménesben felhívta magára a figyelmet. Ennek ellenére nem kapkodtak utána az élvonalbeli trénerek yearling korában, taszította őket a telivér négyharisnyás lába, a csóka szeme. Ha egy lónak ilyen van, az nem lehet őszinte, és küzdeni sem tud - állították róla. Tévedtek. Méghozzá alaposan, hiszen Imperiál olyan magasságokba jutott el a galoppsportban, amire kevés példát találunk a honi turf történetében.

 

Kisbér

Kisbér angol telivér versenyló a híres Buccaneer csődör és Mineral kanca 1873-ban született utóda volt, a kisbéri Magyar Királyi Állami Ménesből került ki. Alexander és Hector Baltazzi Kisbéren vásárolták 5160 Guldenért, még yearling korában az akkor még névtelen Buccaneer-csikót. Az 1876-os epsomi Derbyre még „Hungarian Colt” néven nevezték. Alexandert ekkor olyan nagy kártyaadósság terhelte, hogy lovát a verseny előtt le akarták foglalni, és csak egy gyorsan megszerzett kölcsön tette lehetővé lovuk elindítását a Derbyn. Maga Alexander nem is volt jelen lova győzelménél, mert hitelezői elől bújkált. Bátyja, Aristides vezette a mázsáláshoz az akkor már „Kisbér” néven bejegyzett lovat. Kisbér megnyerte eladósodott gazdáinak a 2000 guinea-s pénzdíjat. Alexander és Aristides ezután a Párizsi Nagydíjat is megnyerték Kisbérrel, de az angol Triple Crown megszerzése már nem sikerült. „Sportpályafutása” végeztével Kisbért Angliába küldték fedezésre, majd 1886-ban átvitték az Aristides Baltazzi által ugyanabban az évben alapított saját ménesükbe, a csehországiNapajedlába (Zlín közelében), végül az észak-németországi telivértenyésztés szolgálatába állították. Az egyetlen magyar ló, amely meg tudta nyerni az Epsomi Derbyt, Hamburgban múlt ki 1896-ban, 23 éves korában. A Napajedla-i ménes túlélte a két világháborút, ma is működik.

 

Aktion

1982. szürke KWPN mén, magassága bottal: 170 cm.
Egy bizonyítottan eredményes, a német és holland tenyésztésben is elfogadott mén.

Saját teljesítménye: több mint 150 Nagydíj szintű győzelem, Eb bronzérem, vb 7. hely, 11 Világkupa-forduló győzelem, 6 alkalommal világkupadöntős. Utódai: több mint 60 utód nehézkategóriában és 12 utód versenyez nemzetközi Nagydíj szinten (pl: Halla Utópia, Galliano, Finesse, Fellini, Ralph Lauren ...)

 

 Old Billy

A legidôsebb ló. Közismert, hogy a ló legfeljebb 40 évig szokott élni. Így valóban érdekes az az eset, melyet Radcliffe közöl az eddig irodalmilag nyilvántartott legmagasabb életkorú lóról. Ez a ló 62 évet élt és festményen örökítették meg élete vége felé. A manchesteri Harrison Henry tanúsága szerint Bradley W. által az Öreg Billy nevű lóról festett kép a ló életének 59. évében készült. Harrison két éves kora óta ismerte a nevezetes állatot. Old Billy 59 éves korában egy latchfordi farmon élt Warrington mellett, mint a Mersey és Irwell hajózási társaság tulajdona. A társaságot mint vontatóló 1819 májusban bekövetkezett haláláig szolgálta. Akkor még – élete vége elôtt 3 évvel – szemei és fogai használhatók voltak, ami – különösen fogait illetôleg – nagyon figyelemre méltó.

 

Oldal: Híres lovak!
Lovasok és lómániások oldala! - © 2008 - 2024 - lovasoknakmindent.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat